Temes

1.1. Földrajzi elhelyezkedés Temes megye Románia szerves része, az ország nyugati részén található, Nyugaton Szerbiával, Montenegróval és Magyarországgal szomszédos, Keleten Hunyad megyével, Dél-Keleten Krassó-Szörény megyével, Északon pedig Arad megyével. A megye legszélső pontjai a következő koordinátáknál találhatóak: 20°16' (Óbéba) és 22°33' (Ruszkatő) Kelet, 45°11' (Lacunás) és 46°11' (Csanád) Észak. Temesvár, a megyeszékhely, Románia fővárosától - Bukaresttől körülbelül 550 km-re található és kb. 170 km-re és 300 km-re Belgrádtól és Budapesttől, a két szomszédos ország, Szerbia és Montenegró és Magyarország fővárosaitól. 1.2. Területe Temes megye, a 869.665 ha összterületével Románia területének 3,65%-át foglalja el – kiterjedése alapján – I helyen áll az országban. 2002-ben az összterületéből mintegy 692.301 ha (79,6%) mezőgazdasági terület, csökkenve 8.753 ha-al (1%) 2006-hoz képest (702.170 ha -80,7%), amelyből 532.078 ha szántóföld, 119.386 ha természetes legelő, 28.377 ha természetes rét, 4.115 ha szőlővidék, 8.345 ha gyümölcsös. A mezőgazdasági felületből 2012-ben 15.106 ha-nak volt öntöző rendszere (2,2% a mezőgazdasági területből). 2012-ben a nem mezőgazdasági terület 177.364 ha volt (20,3%, 1%-al növekedve 2006-al szemben), amelyből 108.615 ha erdő, 15.153 ha vizek, 18.980 ha utak és vasutak, 29.653 ha udvar és beépített terület, 4.963 ha pedig nem kihasznált felület. 1.3. Tájkép A táj többsége mezőség, nagyrészt a megye nyugati (alacsony alföld) és a központi részen (magas alföld) található. A mezőség öblök formájában behatol a dombos vidékre, a Temes völgyén (Lugos fele) és a Bega völgyén (Facsád fele), és a megy keleti részén található a Pogányos alpesi dombvidéke és délen a Lippai fennsík. A legmagasabb pontok megfelelnek a Ruszka-havasok észak-nyugati csúcsainak (800-1300 m), legnagyobb csúcsa a Págyes (1380 m). A megye területét keletről dél-nyugat irányába a Bega és a Temes folyók szelik át, mellékgolyóival együtt, Timisana, Pogányos és Berzova, Északon pedig Keletről Nyugatra folyik az Aranka, a maros régi ára 1.4. Időjárás Az időjárás mérsékelt kontinentális, enyhe mediterrán befolyással. A Kárpát-hegység Keleten védi a megyénket a hideg kontinentális levegő ellen, és a nyugati nyitottság pedig megengedi a mérsékelt tengeri levegő behatolását. Az évi átlaghőmérséklet -2°C és 21°C között ingadozik. A Temesváron mért legkisebb hőmérséklet -24,1°C télen és 5,3°C nyáron, a legmagasabb hőmérséklet 20,5°C télen és 39,5°C nyáron. 1.5. Természeti kincsek A természeti kincsek (a talajban) közé sorolható a barnaszén (Szinérszeg), bazalt (Lucarec-Sanoviţa), mangán (Vasaskőfalva), agyag (Billéd, Gyertyámos, Zsombolya, Lugos, Nagyszentmiklós), kőolaj és gázok (a megye nyugati részén), homok (Şag), üvegkészítésnek megfelelő homok (Groşi - Facsád, Decsfalva şi Gladna). Borvíz- és termálvízforrások találhatóak Temesváron, Buziásfürdő, Hidasliget, Ivánd, Magyarszákos, Bogda, Kalácsa, Detta, Nagyszentmiklós, Zsombolya, Máriafölde és Lovrin. Temes megye talaja jó feltételeket biztosít a mezőgazdasági növényfajok termesztéséhez, főleg a gabonafélék és takarmánynövények, valamint a gyümölcsösöknek és a szőlőtermesztéshez. A megye észak-nyugati része csernozjom, kilúgozott csernozjom és réti csernozjom, a dombos vidéken pedig nyugatról keletre az erdei talaj különböző változata található, ezek között túlnyomó többségben található barna fajta, kisebb felületeken nyugaton találunk sötétbarna és vörösesbarna talajt. Temes megyének összetett és változatos növényzete van. A hegyi növényzetet a vegyes bükk-, lucfenyő- és fenyőerdők jellemzik. A dombos vidéken találhatunk, felváltva, bükk- és tölgyerdőt. A mezőségen, de főleg Törökszákod és Lippa dombjain megjelenik, elzárva, a kocsányos tölgy és a cser- és lucfenyő erdők. A sztyepp vegetáció a megye központi és nyugati részét foglalja el, körülölelvén az egész mezőséget. A talaj és az altalaj, Temes megye földrajzi elhelyezkedése szempontjából, a nyugati és keleti civilizációk találkozásának helyszíne, nagyon fontos szerepet játszott a gazdasági fejlődés szempontjából, a vele járó szociális és spirituális következményeivel együtt. A legfontosabb altalaji hasznos ásványok a Ruszkai-havasok kristályos magjában találhatóak. A hegységnek ügy az északi részen, mint a déli részen metamorf eredetű vas-oxidok találhatóak, erőforrások, amelyeket Nadrág, Ruszkatő, Tomest és Bégalankás környékén tanulmányozták. Üledékes eredetű vas-oxidokat Rigósfürdő homokos talajában található, mangánérc pedig Kőfalu környékén a Ruszka-havasok északi részén található. Kvarchomok, bazalt és márvány a megye keleti részén található. Az altalaji forrásanyagok egy fontos csoportját az építkezéshez alkalmas anyagok képezik (homok, agyak, kövek, stb.), ami az egész megye területén találhatóak. Egy másik, nem eléggé kihasznált, érték a termál- és ásványvíz, amely főleg a megye nyugati és központi részén található. Kevés erdője van, ez is a keleti részén található (fenyő-, lucfenyő és bukkfaerdők). A megye többi részén kisebb fenyő-, tölgy- és lombos erdők vannak, a réteken pedig nyár- és fűzfa. 1.6. Közigazgatási-területi felosztás Temes megye közigazgatási területe az 1968-as 2-es számú törvény alapján, nemrég módosítva a 2004-es 83-as és 2004-es 84-es számú törvények által, magába foglal 2 önkormányzatot (Temesvár és Lugos), 8 várost (Buziásfürdő, Csákova, Detta, Facsád, Gátalja, Zsombolya, Temesrékás és Nagyszentmiklós), 89 községet és 313 falut. Az utolsó 2011-es népszámláláskor Temes megye népessége 683.540 lakós volt (csökkent 28.149 lakóssal – 4,1 %-al a 2002-es népszámlálással szemben). A népsűrűség 75 lakós/km2 (csökkent 2002-höz képest 3 lakóssal/km2). Önkormányzat Temesvár – megyeszékhely, Temes megye legjelentősebb városa (319.279 lakós RLP2011) Lugos a második legnagyobb város a felszíne és fontossága alapján Temes megyében (40.361 lakós) 8 város (62.709 lakós) Nagyszentmiklós – 12.312 lakós Zsombolya – 10.808 Facsád – 6.761 Buziásfürdő – 7.023 Csákova – 5.384 Detta – 6.260 Gátalja – 5.861 Temesrékás – 8.336 Vidék: 89 község (261.191 lakós) és 313 falu. A megyeszékhely Temesvár önkormányzat, 1266-ban igazolva legelőször írásban és 1342 óta mint város, a nevét a Timisel vagy Kistemes folyótól kapta; úgy ahogy a történeti iratokban megjelenik a jelenlegi Bega folyó medre. A Középkorban a Magyar és a Török Birodalom uralta, a Habsburgok a modern világban, az osztrák-magyar monarchia a XIX-ik században és 1919 óta a román állam szerves része, Temesvárt "Kisbécsnek" hívták, a világ első városai között volt, ahol ló húzta villamos létezett 1896-tól fogva és Európában legelőször Temesváron volt elektromos világítás 1885-ben. Fontos ipari, szociális, kulturális és tudományos központ, az etnikai egyetértés városa, az 1989-es forradalom jelképe, manapság Temesvár az a város, amely a progresszív ötleteket támogatja, minden területet átölelő demokrácia és a fejlődés erődítményévé változva. A Temes megyei tanács a helyi közigazgatás nyilvános arca, megyeszinten megszervezve, a községek és a városi tanácsok tevékenységének az egyeztetése, a megyei fontosságú közszolgáltatások kivitelezése érdekében.